| BetterEvaluation | A BetterEvaluation egy nemzetközi együttműködés, amely az értékelések gyakorlatának és elméletének javítása érdekében jött létre. A szervezet számára hasznos információt nyújt az értékelési módszerek és folyamatok megválasztásáról és felhasználásáról, ideértve az értékelések kezelését és az értékelési kapacitás növelését is. Bővebb információk: https://www.betterevaluation.org/ |
| Célcsoport | A célcsoport a fogyasztók, felhasználók azon csoportja, akiket a szervezet / termék / szolgáltatás, mint vásárlót / ügyfelet / igénybe vevőt szeretne elérni. |
| Előfeltétel (Enabler) | Az „enabler”-ek azok a tényezők, amelyeknek rendelkezésre kell állni a munkához. Ezek lehetnek a szervezeten belüliek, amelyek leírják, hogyan dolgozunk – pl: szolgáltatás minősége, belső kapcsolatok, munkatársak értékrendje és attitűdje. A szervezeten kívüli „enabler”-ek többnyire kívül vannak a kontrollunkon, és a környezetet írják le, amiben dolgozunk – pl: szabályozás, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők, partnerségek. |
| Eredmények (Outputs) | A rövid távú eredmények és a tevékenységek párban járnak. Fontos, hogy minden köztes célhoz kapcsoljunk tevékenységeket (és rövid távú eredményeket). Fontos, hogy vegyük figyelembe, hogy mitől tekintünk sikeresnek egy tevékenységet, és hogy ez alapján kimaradt-e valamilyen köztes cél. |
| Erőforrások (Inputs) | Egy szervezetben erőforrásnak nevezzük azokat az embereket (emberi erőforrás), gépeket, berendezéseket, alap- és segédanyagokat (műszaki erőforrás), gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi eszközöket (pénzügyi erőforrás), természeti környezethez kapcsolódó elemeket (biológiai, természeti erőforrás), amelyek szükségesek a tevékenységek végrehajtásához. |
| Evidencia (Evidence) | A ToC folyamat során meg kell vizsgálni, milyen bizonyítékok léteznek már, amelyek alátámasztják a változási elméletünket. Ezek ideális esetben publikált kutatások, de lehetnek a szervezeten belüli korábbi tapasztalatok és adatok is. Találhatunk olyan bizonyítékokat, amelyek ellenkeznek az elméletünkkel. Ez akár a változás elmélet módosítását is szükségessé teheti. Ha nincs ilyen alátámasztó bizonyíték, akkor is fontos megfogalmazni, hogy milyen feltételezéssel éltünk, és ezt később majd méréssel alátámasztani. |
| Érintettek (Stakeholderek) | Egy szervezet érintettjeinek (stakeholdernek) nevezünk minden olyan személyt vagy csoportot, amely lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll a szervezet működésével. Megkülönböztethetünk belső (tulajdonosok, vezetők, alkalmazottak) és külső (fogyasztók, versenytársak, szállítók, stratégiai partnerek, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környezet) érintetteket. |
| Feltételezés (Assumptions) | Ha nincs alátámasztó bizonyítékunk, amelyek alátámasztják a változási elméletünket, akkor is fontos megfogalmazni, hogy milyen feltételezéssel éltünk az elérendő változással kapcsolatban, és ezt később majd méréssel alátámasztani. |
| Hatáslánc (Impact chain) | A szervezet által elérendő rövid-, közép-, hosszú- és végső (rendszerszintű) hatásainak vizuális megjelenítését (láncolatát) hatásláncnak nevezzük. A hatáslánc csúcsa a végső cél, vagyis az a rendszerszintű hatás, változás, amit a szervezet a célcsoportjai életében el akar érni. A hatáslánc felépítését mindig a rendszerszintű hatás megfogalmazásával kezdjük és onnan haladunk “visszafelé”, a konkrét tevékenységek irányába. |
| Hatásmérés | Egy projekt, vagy a teljes szervezet működése során:
• a kedvezményezettek (célcsoport tagok) és más érintettek életében (életminőségében)
• a szervezet tevékenysége következtében bekövetkező
• tervezett és nem tervezett
• pozitív és negatív változások összességének
• szisztematikus és rendszeres mérése. |
| Középtávú hatás (Outcome) | A középtávú hatás azok a felhasználók / kedvezményezettek által tapasztalt változások, amelyek hozzájárulnak a rendszerszintű hatás eléréséhez. Ezeknek olyan hatásoknak kell lennie, amire a tevékenységünk hatással van. Megvalósíthatónak, a szervezet kapacitásaival arányosnak kell lennie. Ideális esetben alá kell tudni támasztani bizonyítékokkal / mérésből származó információval. |
| Rendszerszintű hatás (Impact) | A rendszerszintű hatás (Impact) azt a változást írja le, amit a célcsoportjaink életében szeretnénk látni. Cél, hogy reális és tömör legyen; ideális esetben egy, de maximum 3 rendszerszintű hatást érdemes megfogalmaznunk. Fontos, hogy a célcsoport igényeihez igazodjon, és legyen egyértelmű kapcsolat a projekt / szervezet tevékenysége és a középtávú célok között. |
| Social Reporting Standard (SRS) | A Social Reporting Standard (SRS – magyarul Hatásorientált Jelentés, továbbiakban SRS), a nemzetközi hatásvizsgálati jelentéstételi eszköz megvalósítása érdekében. Az SRS-t Németországban a Social Reporting Initiative fejlesztette ki több nagy adományozó és egyetem közreműködésével. Bővebb információk: https://www.social-reporting-standard.de/ |
| Tevékenységek (Activities) | Tevékenységnek nevezzük azt a rendszeres, időszakos vagy egyszeri cselekvést, amelyet egy intézmény, szervezet, vállalkozás, csoport végez. |
| Változáslétra (Theory of Change – ToC) | A „Változás létra” módszertan alapvetően annak a komplex leírása és illusztrálása, hogy az adott témában miért és hogyan fog megtörténni a kívánt változás. Arra fókuszál, hogy feltérképezze és kitöltse a program szintű tevékenységek és a hosszú távú célok közötti „űrt”. A hosszú távú célok felől visszafelé haladva tervezzük meg a korábbi szükséges állapotokat, előfeltételeket. Ez a térkép az alapja a beavatkozások / tevékenységek tervezésének, illetve a mérés kialakításának. Így sokkal jobban láthatóvá és tervezhetővé válik az egyes tevékenységek és a hosszú távú célok közötti összefüggés. Bővebb információk: https://www.theoryofchange.org/what-is-theory-of-change/ |
