Bejegyzés

Hulme: Impact Assessment Methodologies for Microfinance

/ , , , /by

Summary

Microfinance programs and institutions are increasingly important in development strategies but knowledge about their impacts is partial and contested. This paper reviews the methodological options for the impact assessment (IA) of microfinance. Following a discussion of the varying objectives of IA it examines the choice of conceptual frameworks and presents three paradigms of impact assessment: the scientic method, the humanities tradition and participatory learning and action (PLA).

Key issues and lessons in the practice of microfinance IAs are then explored and it is argued that the central issue in IA design is how to combine different methodological approaches so that a “fit” is achieved between IA objectives, program context and the constraints of IA costs, human resources and timing. The conclusion argues for a greater focus on internal impact monitoring by microfinance institutions.

Keywords: methods, microfinance, credit, impact assessment, monitoring and evaluation, poverty reduction

Introduction

In recent years impact assessment has become an increasingly important aspect of development activity as agencies, and particularly aid donors, have sought to ensure that funds are well spent. As microfinance programs and institutions have become an important component of strategies to reduce poverty or promote micro and small enterprise development then the spotlight has begun to focus on them. But knowledge about the achievements of such initiatives remains only partial and is contested. At one end of the spectrum are studies arguing that microfnance has very beneficial economic and social impacts (Holcombe, 1995; Hossain, 1988; Khandker, 1998; Otero & Rhyne, 1994; Remenyi, 1991; Schuler, Hashemi & Riley, 1997). At the other are writers who caution against such optimism and point to the negative impacts that microfinance can have (Adams & von Pischke, 1992; Buckley, 1997; Montgomery, 1996; Rogaly, 1996; Wood & Sharrif, 1997). In the “middle” is work that identifies beneficial impacts but argues that microfinance does not assist the poorest, as is so often claimed (Hulme & Mosley, 1996; Mosely & Hulme, 1998).

Given this state of affairs the assessment of microfinance programs remains an important field for researchers, policy-makers and development practitioners. This paper reviews the methodological options for assessing the impacts of such programs drawing on writings on microfinance and the broader literature on evaluation and impact assessment. Subsequently it explores ways in which impact assessment practice might be improved. It views impact assessment (IA) as being “…as much an art as a science…” (a phrase lifted from Little, 1997, p. 2). Enhancing the contribution that impact assessment can make to developmental goals requires both better science and better art. The scientific improvements relate to improving standards of measurement, sampling and analytical technique. Econometricians and statisticians are particularly concerned with this field. Improving the “art” of impact assessment has at least three strands. One concerns making more systematic and informed judgements about the overall design of IAs in relation to their costs, specific objectives and contexts. The second is about what mixes of impact assessment methods are most appropriate for any given study. The third relates to increasing our understanding of the ways in which the results of IA studies influence policymakers and microfinance institution (MFI) managers.

Read the whole paper here:

Read more

Péntek Petra: A társadalmi vállalkozások hatásmérésének gyakorlata Magyarországon

/ , , /by

Bevezetés

A fenntartható fejlődés paradigmájának elterjedésével együtt, a környezetileg és társadalmilag felelős gondolkodásmód folyamatosan a gazdasági élet részévé válik. Az üzleti szervezetek egyre inkább felismerik, hogy a szűken vett profitelvű működési rendszerek ma már nem állják meg a helyüket, ráadásul társadalmi legitimitásuk elvesztése miatt akár versenyképességi hátrányba is kerülhetnek. Az erősen támogatásfüggő non-profit szféra fenntarthatóságát pedig az üzleti irányba elmozdult szervezetek erősítik.

A for-profit és a nonprofit szféra egymás felé való fordulásának eredményeképpen, az ún. for-benefit szervezetek kerülnek előtérbe. Ilyen szervezetek a társadalmi vállalkozások is, melyek száma és szerepe az utóbbi évektől kezdve már Magyarországon is gyorsan nő. A vállalkozások ezen innovatív formájának megjelenése még nagyon ismeretlen fogalom a magyar népesség körében, számomra is csak az elmúlt egy-két évben vált ismertté. Szakdolgozatom témájául azért választottam a társadalmi vállalkozások témakörét, mert úgy gondolom, ezek a vállalkozások egyszerre járulhatnak hozzá a gazdasági élet működéséhez és a társadalmi problémák megoldásához. Amint többet megtudtam a témáról, egyre érdekesebbnek tűnt a vállalkozások e „formája”, mert úgy éreztem/érzem, hogy olyan dolgot valósít meg, amire valóban szükség van: a társadalmi vállalkozások számára nem a pénz- és profithajhászás, valamint a verseny az elsődleges prioritások, mely a jelenlegi gazdasági rendszert alapvetően jellemzik.

A társadalmilag fontos kérdések, problémák megoldása, hiánypótló szolgáltatások, termékek azok, melyek a társadalmi vállalkozók misszióját adják. A gazdasági értékteremtés pedig csak eszköze e misszió elérésének. Úgy gondolom, hogy ez az az irány, amely felé szükség lenne elmozdulnunk, ezért kezdtem el kutatni ebben a témában.

Kutatásaim során érdeklődni kezdtem az iránt, hogy miért is olyan fontosak ezek a vállalkozások és milyen módon lennének képesek kimutatni valódi értéküket, hatásukat. A társadalmi vállalkozások hatásainak bemutatása nehéz terület – nem csupán a pénzügyi eredményesség kimutatásáról van ugyanis szó, mint ahogyan azt az eddigi vállalkozói gyakorlat tette. Ugyanis a társadalmi vállalkozások (és ugyanígy a szociális gazdaság egyéb szervezetei) számára a pénzügyi eredményesség kérdése háttérbe szorul, illetve egyáltalán nem értelmezhető, a szervezetek valódi értékeléséhez a társadalmi és környezeti hatások mérésére is szükség van. Mindez a korábban megszokott hatásmérés gyakorlatának átalakulásához vezet, és új módszerek kialakítását igényli. Szakdolgozati kutatásom célja a hatásmérés ezen új útjának feltérképezése globálisan, de elsősorban Magyarországon, a társadalmi vállalkozásokra összpontosítva.

Olvasd el a teljes szakdolgozatot itt:

Elolvasom