Kormos Dóra: Hogyan mérhető pontosan és torzítatlanul a társadalmi hatás?

Módszertani ajánlások és azok gyakorlati megvalósítása a magyar nonprofit szektorban.

Napjainkban a hatásmérés a gazdasági élet egyre több területén válik ismertté és elvárt gyakorlattá. A hatásvizsgálat módszertana alapvetően nem újkeletű, hiszen egyes ágazatokban és országokban már az 1900-as évek eleje-közepe óta alkalmazzák – például az egészségügyben a gyógyszerek, kezelések hatásosságának mérésére vagy a kormányzati intézkedések társadalmi hatásának vizsgálatára –, azonban az utóbbi időben olyan területeken is megjelent, ahol eddig egyáltalán nem volt jellemző, például a civil szektorban.

Dolgozatomban a társadalmi hatás mérésének kihívásait vizsgálom az eredmény torzítatlanságának, pontosságának vonatkozásában. A társadalmi hatásmérés fogalma alatt az egyes szervezetek, programok társadalomra gyakorolt rövid-, közép- és hosszú távú hatását értem, amely annak mérését jelenti, hogy milyen jellegű, mértékű, pozitív, illetve negatív változást idéz elő az adott szervezet, program a társadalom összessége vagy adott társadalmi csoport szempontjából. Ezzel a definícióval magyarázható a hatásmérés elterjedése is, hiszen számos szereplő hat vagy kíván hatni a társadalomra vagy egy adott célcsoportra, így releváns felvetés, hogy kimutassák, bizonyítsák ezt a hatást. Az erre vonatkozó elvárás egyre növekszik a civil szervezetek, a közszféra és az üzleti élet esetében egyaránt.

Az utóbbi évtizedekben több módszer is született a társadalmi hatás meghatározására, de ma is folynak a viták a legjobb gyakorlatról, tehát nincs egy általánosan elfogadott, standard keretrendszer erre vonatkozóan. A szereplők helyzetét tovább nehezíti, hogy a hatásmérés rendkívül komplex, számos hatás nem vagy nehezen, kevésbé pontosan, illetve csak nagy erőforrás- és időráfordítással számszerűsíthető. Ennek következtében, ha valaki hatásméréssel szeretne foglalkozni, felmerülhetnek benne az alábbi kérdések:

  • Hogyan, milyen feltételek mellett lehet a legpontosabban, torzítás nélkül, minden fontos tényező számbavételével meghatározni a társadalmi hatást?
  • Ennek milyen kihívásai, korlátai vannak a gyakorlatban? Mely esetekben milyen mértékű megalapozottság, mennyire szofisztikált módszertan alkalmazása az elvárt?
  • Mennyi erőforrást és időt érdemes fordítani a hatásmérésre az összes rendelkezésre álló erőforrás viszonylatában?

A fenti kérdésekre adható válaszok feltérképezése szakmailag és személyesen is érdekel, ugyanis részt vettem korábban társadalmi hatásmérési projektekben, ahol az eredmény torzítottságát illetően kihívások merültek fel.

Kutatásom fókuszában a civil szervezetek hatásának mérése áll, mivel tapasztalataim ezen szervezetek hatásméréséhez kapcsolódnak, illetve a nonprofit szektorban még nem valósult meg kutatás az eredmény pontosságára, torzítatlanságára vonatkozóan. A hazai civil szféra szereplői az esetek többségében jelentős forráshiánnyal küzdenek és kapacitáskorlátokkal szembesülnek, így esetükben kivételesen érdekes kérdés, hogy mi a realitás számukra, ha a hatásukat kívánják kimutatni, különös tekintettel a mérési eredmény megalapozottságára.

Annak érdekében, hogy ezt a kérdést megválaszolhassam, először összegyűjtöm és strukturálom a lehetséges torzító tényezőket nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján, majd kutatásom részeként

  • interjút készítek hazai hatásmérési szakértőkkel, hogy képet kapjak a hatásmérés magyarországi fejlettségi szintjéről, a nonprofit szervezetek gyakorlatáról és a szakértők tapasztalatai alapján a leggyakrabban előforduló kihívásokról,
  • feldolgozok egy esettanulmányt: egy civil szervezet esetében megvalósított hatásmérést vizsgálok és elemzem azt a szakirodalmak alapján azonosított torzító tényezők kezelése szempontjából.

A dolgozat végén a kutatás alapján összegzem következtetéseimet, javaslataimat, illetve megfogalmazok a jövőre vonatkozó kitekintést.

Olvasd el a teljes szakdolgozatot itt:

Péntek Petra: A társadalmi vállalkozások hatásmérésének gyakorlata Magyarországon

Bevezetés

A fenntartható fejlődés paradigmájának elterjedésével együtt, a környezetileg és társadalmilag felelős gondolkodásmód folyamatosan a gazdasági élet részévé válik. Az üzleti szervezetek egyre inkább felismerik, hogy a szűken vett profitelvű működési rendszerek ma már nem állják meg a helyüket, ráadásul társadalmi legitimitásuk elvesztése miatt akár versenyképességi hátrányba is kerülhetnek. Az erősen támogatásfüggő non-profit szféra fenntarthatóságát pedig az üzleti irányba elmozdult szervezetek erősítik.

A for-profit és a nonprofit szféra egymás felé való fordulásának eredményeképpen, az ún. for-benefit szervezetek kerülnek előtérbe. Ilyen szervezetek a társadalmi vállalkozások is, melyek száma és szerepe az utóbbi évektől kezdve már Magyarországon is gyorsan nő. A vállalkozások ezen innovatív formájának megjelenése még nagyon ismeretlen fogalom a magyar népesség körében, számomra is csak az elmúlt egy-két évben vált ismertté. Szakdolgozatom témájául azért választottam a társadalmi vállalkozások témakörét, mert úgy gondolom, ezek a vállalkozások egyszerre járulhatnak hozzá a gazdasági élet működéséhez és a társadalmi problémák megoldásához. Amint többet megtudtam a témáról, egyre érdekesebbnek tűnt a vállalkozások e „formája”, mert úgy éreztem/érzem, hogy olyan dolgot valósít meg, amire valóban szükség van: a társadalmi vállalkozások számára nem a pénz- és profithajhászás, valamint a verseny az elsődleges prioritások, mely a jelenlegi gazdasági rendszert alapvetően jellemzik.

A társadalmilag fontos kérdések, problémák megoldása, hiánypótló szolgáltatások, termékek azok, melyek a társadalmi vállalkozók misszióját adják. A gazdasági értékteremtés pedig csak eszköze e misszió elérésének. Úgy gondolom, hogy ez az az irány, amely felé szükség lenne elmozdulnunk, ezért kezdtem el kutatni ebben a témában.

Kutatásaim során érdeklődni kezdtem az iránt, hogy miért is olyan fontosak ezek a vállalkozások és milyen módon lennének képesek kimutatni valódi értéküket, hatásukat. A társadalmi vállalkozások hatásainak bemutatása nehéz terület – nem csupán a pénzügyi eredményesség kimutatásáról van ugyanis szó, mint ahogyan azt az eddigi vállalkozói gyakorlat tette. Ugyanis a társadalmi vállalkozások (és ugyanígy a szociális gazdaság egyéb szervezetei) számára a pénzügyi eredményesség kérdése háttérbe szorul, illetve egyáltalán nem értelmezhető, a szervezetek valódi értékeléséhez a társadalmi és környezeti hatások mérésére is szükség van. Mindez a korábban megszokott hatásmérés gyakorlatának átalakulásához vezet, és új módszerek kialakítását igényli. Szakdolgozati kutatásom célja a hatásmérés ezen új útjának feltérképezése globálisan, de elsősorban Magyarországon, a társadalmi vállalkozásokra összpontosítva.

Olvasd el a teljes szakdolgozatot itt: