Bejegyzés

Bloom-Smith: Identifying the Drivers of Social Entrepreneurial Impact/Test of SCALERS

Abstract

The scaling of social entrepreneurial impact is an important issue in the field of social entrepreneurship. While researchers have focused relatively little theoretical and empirical attention on scaling, a recently proposed set of drivers of scaling – incorporated into what has been labeled the SCALERS model – may provide guidance for new theoretical and empirical work on scaling of social impact. In this study, prior work on the drivers of scaling is extended by adding to the theoretical foundations upon which the SCALERS model is developed and by providing an initial empirical test of the SCALERS model. Initial empirical support is found for the SCALERS model of scaling social entrepreneurial impact.

KEY WORDS: Social entrepreneurship, scaling, organization capabilities, social impact, nonprofit, social enterprise, social capital, human capital, political capital, new venture growth

Introduction

Nearly every problem has been solved by someone, somewhere. The frustration is that we can’t seem to replicate [those solutions] anywhere else. (Former US President, Bill Clinton, quoted in Olson 1994, p. 29)

The challenge of how to scale social impact efficiently and effectively has become a key issue for both practitioners and researchers of social entrepreneurship (Bradach 2003, Dees et al. 2004, Bloom and Dees 2008).

Managers of social entrepreneurial organizations – and the donors and agencies that fund and support them – are eager to learn how to take a program that has helped to resolve a social problem in a limited way and then scale it up so that the program’s impact on society becomes wider (i.e. helps more people in more places) and deeper (i.e. reduces the problem’s negative effects more dramatically). Can a high-quality, cost-effective, local program that fosters, for example, drug rehabilitation or recycling be scaled up to create significantly less drug abuse or solid waste around the world?

To date, the field of social entrepreneurship has dedicated relatively little theoretical and empirical work to the study of scaling of social impact. The theoretical work has largely focused on the development of practitioner frameworks. In the same way, the empirical work that has been done, specifically to understand the drivers of successful scaling for social entrepreneurial organizations, has been limited, with most of it utilizing comparative case-study approaches (Alvord et al. 2004, LaFrance et al. 2006, Sharir and Lerner 2005, Grant and Crutchfield 2007). While this work has generated some provocative theoretical insights, more complete theorizing and empirical tests of theories have been relatively limited (Sherman 2007). The limited theoretical and empirical work is regrettable since the scaling of a social innovation offers the potential to greatly expand the social value of the innovation to a greater number of beneficiaries. In this way, it is arguably one of the most, if not the most, important dependent variables in the field of social entrepreneurship.

One important exception to the limited theoretical work is the emerging work of the SCALERS model (Bloom and Chatterji 2009). Drawing on previous research on scaling and on case studies and theoretical notions from strategic management, organizational behavior and marketing, the SCALERS model, shown in Figure 1, identifies seven different potential drivers of scaling social impact. These drivers of social impact are: Staffing, Communicating, Alliance-building, Lobbying, Earnings-generation, Replicating and Stimulating market forces, and form the acronym, SCALERS.

Similar to the PIMS research agenda, which focused on identifying factors associated with differences in business performance (Buzzell 2004, Farris and Moore 2004), the SCALERS model has the potential to open up important opportunities for both theoretical and empirical work on scaling of social impact. However, to provide the platform for a research stream of scaling social impact, the SCALERS model needs additional theoretical work and the initial development and testing of measures to assess its predictive validity. In this study, prior work on the identification of drivers of scaling is extended in two important ways. First, this paper adds to the theoretical foundations upon which the SCALERS model is developed. In the process, the similarities and differences between scaling within social entrepreneurship and growth within commercial entrepreneurship are also highlighted. Second, the paper provides an initial empirical test of the SCALERS model. Specifically, it examines both the reliability and validity of the measures and the predictive validity of the constructs of the SCALERS model with a large-scale sample of more than 500 social enterprises in the United States.

Read the whole study here:

Kiss Julianna – Mihály Melinda: Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában

Az Európai Bizottság jelentése 2018 decemberéig rendelkezésre álló információk alapján áttekintést nyújt a magyarországi társadalmi vállalkozások helyzetéről. Bemutatja a magyar társadalmi vállalkozásokat mozgató fő motivációkat és hajtóerőket, és kitér az elmúlt években zajló elméleti és jogi háttér változásaira is. Becsült számot ad a magyar társadalmi vállalkozások számáról, felvázolja a jelenlegi szakpolitikai helyzetet, és perspektívát nyújt a jövővel kapcsolatban is.

A tanulmány az Európai Bizottság megbízásából a European Research Institute on Cooperative and Social Enterprises (Euricse) és az EMES International Research Network (EMES) szervezetekkel kötött megállapodás keretein belül készült el.

Olvasd el a teljes országjelentést angol nyelven itt:

 

Péntek Petra: A társadalmi vállalkozások hatásmérésének gyakorlata Magyarországon

Bevezetés

A fenntartható fejlődés paradigmájának elterjedésével együtt, a környezetileg és társadalmilag felelős gondolkodásmód folyamatosan a gazdasági élet részévé válik. Az üzleti szervezetek egyre inkább felismerik, hogy a szűken vett profitelvű működési rendszerek ma már nem állják meg a helyüket, ráadásul társadalmi legitimitásuk elvesztése miatt akár versenyképességi hátrányba is kerülhetnek. Az erősen támogatásfüggő non-profit szféra fenntarthatóságát pedig az üzleti irányba elmozdult szervezetek erősítik.

A for-profit és a nonprofit szféra egymás felé való fordulásának eredményeképpen, az ún. for-benefit szervezetek kerülnek előtérbe. Ilyen szervezetek a társadalmi vállalkozások is, melyek száma és szerepe az utóbbi évektől kezdve már Magyarországon is gyorsan nő. A vállalkozások ezen innovatív formájának megjelenése még nagyon ismeretlen fogalom a magyar népesség körében, számomra is csak az elmúlt egy-két évben vált ismertté. Szakdolgozatom témájául azért választottam a társadalmi vállalkozások témakörét, mert úgy gondolom, ezek a vállalkozások egyszerre járulhatnak hozzá a gazdasági élet működéséhez és a társadalmi problémák megoldásához. Amint többet megtudtam a témáról, egyre érdekesebbnek tűnt a vállalkozások e „formája”, mert úgy éreztem/érzem, hogy olyan dolgot valósít meg, amire valóban szükség van: a társadalmi vállalkozások számára nem a pénz- és profithajhászás, valamint a verseny az elsődleges prioritások, mely a jelenlegi gazdasági rendszert alapvetően jellemzik.

A társadalmilag fontos kérdések, problémák megoldása, hiánypótló szolgáltatások, termékek azok, melyek a társadalmi vállalkozók misszióját adják. A gazdasági értékteremtés pedig csak eszköze e misszió elérésének. Úgy gondolom, hogy ez az az irány, amely felé szükség lenne elmozdulnunk, ezért kezdtem el kutatni ebben a témában.

Kutatásaim során érdeklődni kezdtem az iránt, hogy miért is olyan fontosak ezek a vállalkozások és milyen módon lennének képesek kimutatni valódi értéküket, hatásukat. A társadalmi vállalkozások hatásainak bemutatása nehéz terület – nem csupán a pénzügyi eredményesség kimutatásáról van ugyanis szó, mint ahogyan azt az eddigi vállalkozói gyakorlat tette. Ugyanis a társadalmi vállalkozások (és ugyanígy a szociális gazdaság egyéb szervezetei) számára a pénzügyi eredményesség kérdése háttérbe szorul, illetve egyáltalán nem értelmezhető, a szervezetek valódi értékeléséhez a társadalmi és környezeti hatások mérésére is szükség van. Mindez a korábban megszokott hatásmérés gyakorlatának átalakulásához vezet, és új módszerek kialakítását igényli. Szakdolgozati kutatásom célja a hatásmérés ezen új útjának feltérképezése globálisan, de elsősorban Magyarországon, a társadalmi vállalkozásokra összpontosítva.

Olvasd el a teljes szakdolgozatot itt: