AquastatWater resources and agricultural water management.
Behind the Brands scorecard indicator “The social and environmental. Seven themes:
Land, Women, Farmers, Farmworkers, Climate Change, Transparency, Water”
ILO Decent Work Indicators Decent work
IUCN Red List Established in 1964, the International Union for Conservation of Nature’s Red List of Threatened Species has evolved to become the world’s most comprehensive information source on the global extinction risk status of animal, fungus and plant species.
The Women’s Empowerment Principles: Reporting on Progress offers practical advice on how to report on the implementation of each of the seven Women’s Empowerment Principles. It provides general reporting approaches and specific examples of disclosures and performance indicators for each Principle.
USAID – Water and Sanitation Indicators USAID leads international development and humanitarian efforts to save lives, reduce poverty, strengthen democratic governance, and help people progress beyond assistance. Success in the water and sanitation sector cannot be defined by only the number of boreholes drilled or toilets built. In addition to helping communities gain first-time access to improved water and sanitation services, USAID is focusing on building strong, self-reliant, systems to deliver services beyond the life of our projects. That not only means adapting our approach but also expanding how we measure outcomes.
Violence Against Women and Girls:A Compendium of M&E Indicators
Indicators for assessing the situation of older people in emergencies (RAM-OP Method)
advocacy indicators – UNICEF and SCH’s guidance
I first became aware of the term theory of change during NPC’s research into campaigning, which led to the publication of Critical masses in 2008. It seemed like a valuable concept, capturing a causal model of an organisation’s work, and the links between its activities and the outcomes sought. But I met with scepticism from colleagues who feared it would be of little practical value: there was a perception that it was just evaluation jargon.
I am glad to say that this initial scepticism has been found to be entirely unwarranted. Since NPC first began to explore using theory of change to work with charities around impact measurement and strategy, it has become a core component of our work. We have found it to be enormously useful in helping charities to articulate what it is that they do and why: what they are trying to achieve, and how their strategies aim to get them there.
Today, we recommend that all social purpose organisations—charities and funders, social enterprises and investors—build their work on a theory of change. It is at the heart of strategy. It is the foundation for the development of an impact measurement framework. It should be the cornerstone of attempts to work out whether and how well you are achieving your mission. NPC’s approach to impact measurement, set out in our Four pillar report, is built around the concept of theory of change.
Of course, a theory of change is only as useful as its practical application and we should not get lost in the quest for theoretical perfection. But taken at face value, as a theory to explain how your work is supposed to function, it is immensely powerful. For us in the charity sector, committed to achieving the best possible outcomes for those we aim to serve, it helps test whether our understanding of the world is backed up by what happens in reality. Theories of change, therefore, should not be static—they evolve and improve as our understanding and knowledge is advanced by evidence and observation.
NPC published its first paper on theory of change in 2012, and it has since become our most popular publication, downloaded more than 13,000 times. Theory of change is also our most popular training course, with 169 participants over the last two years. In our consulting we have worked directly with 47 clients to help them develop their own theories of change. While most of this work has been with charities, funders are increasingly seeking our help too. At the same time, we have seen growth in the wider theory of change market: other consultants and advisors have built up their own offerings to help social purpose organisations make use of the concept.
After a long time in development, NPC has also published its own theory of change. This process has helped us to understand the opportunities and the challenges developing a theory of change can present. As an evolving model of our work, it is sometimes hard to know when it is finished. And producing a theory of change is not the same as embedding it throughout our work, and using it to drive our strategy and impact measurement. We are on a journey with theory of change, as is the UK charity sector today.
I am delighted to mark this step with the publication of a new paper on theory of change, sharing the insights we have gleaned through our work with clients and partners. I hope it helps you get an even better grip on what is at the core of your work—what you are trying to achieve, and how you plan to get there.
Az Impact Academy (IA) egy féléves program, amely interaktív képzésből, közösségi eseményekből és társadalmi hatásmérésre inspiráló multimédia platform létrehozásából áll.
A képzés során a résztvevők nem csak a hatásmérés elméletével, és stratégiai részével ismerkednek meg, hanem mentorálás és testreszabott eszközök segítségével támogatást kapnak a saját mérési rendszerük kialakítására és gyakorlati bevezetésére.
Az alapítvány a generációs szegénységben élő gyerekek, családok életesélyeinek megváltoztatásáért és integrációjáért dolgozik, melyet komplex problémaelemzéssel és -kezeléssel valósít meg.
Miért jelentkeztetek az Impact Academy képzésére?
„Szeretnénk a szervezet működését eredményesebbé és összehangoltabbá tenni, hogy a folyamat eredményeképpen átláthatóbbá tudjuk tenni a szervezet tevékenységeit saját magunk és a Igazgyöngy támogatóink előtt is.”
Hogyan segített a kurzus?
„Mindennapi működésünket már az is fókuszáltabbá tette, hogy látjuk kik a fő célcsoportok és milyen hatást, változást szeretnénk elérni náluk, nemcsak rövid, hanem közép és hosszú távon is.”
Az Igazgyöngy Alapítvány & az Impact Academy képzés
A hét modulból álló Impact Academy programnak alapvetően három fő része volt az első évfolyam számára: a szervezetek elsőként elkészítették a hatásláncukat, majd a mérési tervüket, végül pedig egy infografikát
terveztek, aminek segítségével vizuálisan is bemutathatták szervezetük hatását.
Hatáslánc
A képzés első modulja után az Igazgyöngy Alapítvány is nekilátott, hogy a Theory of Change módszer alapján elkezdje összerakni saját hatásláncát: összegyűjtötték hosszú távú, középtávú (outcome) és rövidtávú (output) céljaikat, ezekhez tevékenységeket és erőforrásokat rendeltek. A végleges hatáslánc a két hónapos, mentori segítséggel megtámogatott folyamat végére készült el. Az alkotó folyamat során a csapat végig időhiánnyal küzdött, hiszen a mindennapos operáció, a szervezet élete nem állt meg. Erre azonban a program során nem született megoldás.
Kihívás
A probléma és a hosszú távú hatás meghatározása könnyen ment, de az outcome-ok definiálása sok munkát vett
igénybe.
„Az egyik kihívás az volt, hogy eddig leginkább output-szinten (pl: ösztöndíjas gyerekek száma) ment a mérés és elég kevés figyelem volt az outcomeokon (pl: gyerekek fejlődése).”
Válasz
Az outcome-ok meghatározásához a csapat megnevezte a fő célcsoportot (a generációs mélyszegénységben élő
gyerekek) és azt, hogy milyen változásokat szeretnének látni az Ő életükben, Velük kapcsolatban.
Eredmény, fő tanulságok
Végül hat köztes hatást (outcome-ot) soroltak fel:
munkavállalói kompetenciák fejlődése;
szociális kompetenciák fejlődése;
intézményrendszerrel való kapcsolat fejlődése;
gyerekek esélegyenlőségének javítása;
társadalom befogadóbbá, toleránsabbá és együttműködőbbé válik a mélyszegénységben élőkkel szemben;
az Igazgyöngy modell terjedése.
Mérési terv
A mérési tervről szóló elméleti képzéssel párhuzamosan a szervezetek egy közel négy hónapos fejlesztési folyamatba kezdtek, melynek eredményeképpen megszülettek a hatásmérési tervek.
„Nehéz volt meghatározni, hogy pontosan miket is szeretnénk mérni, tehát melyek az ún. kulcsterületek, ahol változást szeretnénk látni.”
A mérési terv kialakításának fő lépései:
A fő célcsoport(ok) és ezek legfontosabb fejlődési területeinek (kulcsterületek) megnevezése;
A kulcsterületeken belül a lehetséges legnegatívabb és a legpozitívabb hatások felsorolása;
A kulcsterületek konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-okra) bontása;
A KPI-ok hozzákapcsolása a középtávú hatásokhoz (outcome);
Személyre-szabott, adatgyűjtésre használható eszközök megalkotása;
Mérés konkrétumainak rögzítése a mérési tervben, a terv véglegesítése.
Kihívások
Fő fejlődési területek megnevezése, a prioritások felállítása.
Az alapítvány többi dolgozójával való folyamatos kommunikáció és párbeszéd.
„A mérési terv kialakítása során fontos volt számunkra, hogy a szervezet többi munkatársa is lássa, hogy miért van szükség a mérési tervre, miért fontos annak elkészítése.”
Válaszok
5 kulcsterületet határoztak meg: Munkavállalási kompetenciák; Szociális kompetenciák/Közösség fejlődése;
Gyerekek fejlesztése, oktatása; Intézményrendszer; Befogadó társadalom.
Olyan indikátorokat határoztak meg elsőként, amelyeket a már korábban gyűjtött adatokból lehet mérni és
hozzákapcsolhatóak az öt kulcsterülethez.
Eredmény, fő tanulságok
A mérési tervben szereplő indikátorok 90%-át sikerült a már meglévő adatokkal lefedni,már létező adatbázisból kivonni. Így csak 1-2 kisebb kérdőívet kellett készíteni a hiányzó adatok pótlására, melyek elkészítésébe a célcsoportot is bevonták.
Az adatgyűjtés nagyobbrészt havi, illetve néhány esetben féléves gyakorisággal történik.
A részletes indikátorok a mérési tervben találhatóak.
Infografika
Az Impact Academy utolsó két moduljának középpontjában a kommunikáció állt: a társadalmi hatást ugyanis nem elég mérni, de meg kell találni a módot arra is, hogy azt a szervezet kommunikálni tudja mások felé. Ezért a programban résztvevők kommunikációs szakértő segítségével elkészítették saját infografikájukat is, melynek alapját a hatáslánc, a mérési terv és a már meglévő mérési eredmények adták.
Kihívás
Az Igazgyöngy nagyon sokrétű szervezeti működését egyetlen infografikába tömöríteni.
Válasz
Az infografika a szervezet hatásláncát jeleníti meg jól átlátható és világos módon, így a gyermekrajzok színes
világa (ami az Igazgyöngy megjelenésein általában nagyon erős) nem jelenik meg.
Eredmények, fő tanulságok
Az infografikán megjelenik a mélyszegénység ciklikussága és az Igazgyöngy Alapítvány oldaláról érkező megoldásként a közösség, a család, a gyermekek és az intézményrendszer területén zajló tevékenységek és hatások is.
„Az infografikát látva nagyon elégedettek vagyunk. Most hogy sikerült megragadni egy áttekinthető összefoglalót a szervezet működéséről, a következő alkalommal a látványban is sokkal inkább törekednénk a ránk jellemző színvilágra.”
Cselekvési terv
Az esettanulmány részletesebb változata itt elérhető [link].
A program zárómodulján az Igazgyöngy Alapítvány is elkészítette a következő időszakra vonatkozó cselekvési tervét, benne:
A mérési terv véglegesítése technikai oldalról is – a képzés pro bono partnerének segítségével.
A mérés azonnali elindítása és beépítése a szervezet mindennapi életébe és döntéshozatalába.
A szervezet munkatársainak informálása és bevonása az adatok gyűjtésébe és használatába.
A mérési terv eredményeinek és hatékonyságának folyamatos nyomonkövetése a management csapattal.
„A hatásmérési rendszer működtetése sokat segít abban, hogy reális képünk legyen önmagunkról, valamint befelé és kifelé is átláthatóak legyünk – úgyhogy mi nagyon várjuk az első mérési eredményeket.”
Ha Neked is fontos a hatásod megfelelő mérése és szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj róla, akkor írj Nekünk:
https://tarsadalmihatasmeres.hu/wp-content/uploads/2020/12/IAT_esettanulmany_1.png13132501Lévai Gábor/wp-content/uploads/2021/03/tarsadalmihatasmeres_logo.svgLévai Gábor2020-12-17 17:37:152020-12-18 12:24:23Az Igazgyöngy Alapítvány az Impact Academyben
Az Impact Academy (IA) egy féléves program, amely interaktív képzésből, közösségi eseményekből és társadalmi hatásmérésre inspiráló multimédia platform létrehozásából áll. A képzés során a résztvevők nem csak a hatásmérés elméletével, és stratégiai részével ismerkednek meg, hanem mentorálás és testreszabott eszközök segítségével támogatást kapnak a saját mérési rendszerük kialakítására és gyakorlati bevezetésére.
Röviden az IttaSzezon!-ról
Az IttaSzezon! csapata egy olyan innovatív, online platformot fejlesztett, aminek segítségével összehozzák az ős- és kistermelőket a városlakókkal, akiknek fontos, hogy egészségeset, frisset, eredetit, ízleteset és hazait egyenek és igyanak. Az IttaSzezon! célja, hogy a termelők rövid időn belül nagy mennyiségű terméket tudjanak értékesíteni egy fuvarral, így idejük nagy részét a gazdaságaikban tudják tölteni; a vásárlók pedig gyorsan jussanak helyi, megbízható forrásból származó élelmiszerhez.
Az IttaSzezon! & az Impact Academy képzés
Az IttaSzezon! két alapítója 2018-ban döntött úgy, hogy a fenntartható kistermelői életmóddal kapcsolatos álmukat az IttaSzezon! szervezet létrehozásában testesíti meg. Új szervezetről lévén szó, sok újdonságot és néha kihívást jelentett számukra az Impact Academy, de pont ezért döntöttek a program mellett – a fejlődés ugyanis kulcsfontosságú motiváció számukra. Már rögtön az első alkalommal fontos kapcsolódás alakult ki az IttaSzezon! és egy másik Impact Academy résztvevő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány között. A két szervezet képviselői hamar megérezték, hogy nagyon gyümölcsöző kapcsolódás van születőben – a képzés alatt sokat dolgoztak együtt, és folyamatosan, kölcsönösen segítették egymást. A hét modulból álló Impact Academy programnak alapvetően három fő része volt az első évfolyam számára: a szervezetek elsőként elkészítették a hatásláncukat, majd a mérési tervüket, végül pedig egy infografikát terveztek, aminek segítségével vizuálisan is bemutathatták szervezetük hatását.
Miért jelentkeztetek az Impact Academy képzésére?
„Azért döntöttünk úgy, hogy részt veszünk az Impact Academy-ben, mert a kockázati tőke világában a szervezet céljaival egyedül éreztük magunkat. Értékazonos közösséget, közeget kerestünk és nagyszerű alkalomnak tűnt átgondolni a friss szervezet teljes stratégiáját, prioritásait, üzleti céljait és irányait.”
„Fontosnak tartjuk a validálást, hogy már a szervezet indulásakor tudatosan foglalkozzunk azzal, hogy tevékenységünk valóban pozitív hatással legyen célcsoportjainkra, és hogy minden, amit teszünk, az a hosszú távú célt szolgálja, elkerülve ezzel a munkaerő és tevékenységek elaprózódását.”
Az IttaSzezon! & az Impact Academy képzés
Az IttaSzezon! & az Impact Academy képzésAz IttaSzezon! két alapítója 2018-ban döntött úgy, hogy a fenntartható kistermelői életmóddal kapcsolatos álmukat az IttaSzezon! szervezet létrehozásában testesíti meg. Új szervezetről lévén szó, sok újdonságot és néha kihívást jelentett számukra az Impact Academy, de pont ezért döntöttek a program mellett – a fejlődés ugyanis kulcsfontosságú motiváció számukra. Már rögtön az első alkalommal fontos kapcsolódás alakult ki az IttaSzezon! és egy másik Impact Academy résztvevő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány között. A két szervezet képviselői hamar megérezték, hogy nagyon gyümölcsöző kapcsolódás van születőben – a képzés alatt sokat dolgoztak együtt, és folyamatosan, kölcsönösen segítették egymást. A hét modulból álló Impact Academy programnak alapvetően három fő része volt az első évfolyam számára: a szervezetek elsőként elkészítették a hatásláncukat, majd a mérési tervüket, végül pedig egy infografikát terveztek, aminek segítségével vizuálisan is bemutathatták szervezetük hatását.
Hatáslánc
A program elején a hatásmérés alapjaival ismerkedtek meg a résztvevők: a hatásmérés definícióján, főbb szakmai háttéranyagain és változáselméleti modelleken túl (mint pl. Theory of Change), alapvető kérdéseket válaszoltak meg, a kérdéseket és válaszokat egy táblázatba tömörítették, mely fontos kiinduló alapja volt a munkájuknak. Ezután az érintettek (stakeholderek) azonosítása következett, fontos tudatosítani ugyanis, hogy kik azok az érintettek, akikkel kapcsolatban van a szervezet, akiket be akarnak vonni a hatásmérésbe. A kis- és közepes termelők, az élelmiszertudatos vásárlók, az irodaházban dolgozók és az irodaházak, valamint a családanyák kerültek be az elsődleges érintetti körbe. Az alábbi táblázatba a másodlagos stakeholderek is bekerültek, valamint azok az érintettek, akik majd a mérési eredményeket használni fogják. Ezek után az elsődleges érintettek életútjával foglalkoztak a résztvevők: összegyűjtötték az elsődleges érintettek legfontosabb jellemzőit, jövőképét, a velük kapcsolatos kritikus pontokat. A hatásméréshez vezető út megalapozása után az IttaSzezon!-osok is nekiláttak, hogy elkészítsék saját hatásláncukat: táblázatos formában összegyűjtötték hosszú távú (final goal), középtávú (outcome) és rövidtávú (output) céljaikat, ezekhez tevékenységeket (activities) és erőforrásokat (input) rendeltek. A célok minden szintjén bizonyítékokat, ennek hiányában feltételezéseket kerestek és a célok minden szintjén összegyűjtötték az ún. előfeltételeket is.
Kihívás
Mivel nagyon új szervezetről van szó, a szervezet még sosem foglalkozott korábban azzal, hogy céljait ilyen mélyen rendszerbe foglalja, így a hatáslánc elkészítése is kihívásokkal teli, új feladat volt számukra. „A legnagyobb kihívás számunkra az volt, amikor megláttuk az üres excelt.”
Válasz
„A legnagyobb segítséget az elején a mentor szakmai támogatása adta.” A mentor, tapasztalt szakember lévén, segített összegyűjteni a célokat és azokat megfelelő szintre (hosszú-, közép-, rövidtáv) sorolni.
Eredmény, fő tanulságok
A mentori segítséggel támogatott Impact Academy időszak alatt letisztázódtak azok az alapfogalmak, amik előtte csak nagyjából voltak tiszták a szervezet munkatársai számára. A hatásláncnak végül két változata is készült: elsőként egy egyszerűbb, de látványosabb, ábrákkal illusztrált verzió látott napvilágot, majd elkészült a végleges hatáslánc táblázatos formában is.
Mérési terv
A hatáslánc elkészítése után a program fókuszába a hatásmérési terv került: az elméleti képzéssel egyidőben elkezdődött a mérési terv gyakorlati összeállítása is. A végleges mérési terv a körülbelül négy hónapos fejlesztési folyamat eredményeképpen készült el. Az Impact Academy első részében a résztvevőknek meg kellett nevezniük a fő célcsoportjaikat, majd ezekhez a célcsoportokhoz kapcsoltak fejlődési területeket. Ezek az ún. kulcsterületek, ahol a szervezet a hatást szeretné elérni a munkájával. A következő lépés a kulcsterületek konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-okra) bontása volt, majd az így elkészült indikátorokat a hatásláncban felállított, középtávú hatásaikhoz (outcome) kapcsolták. Mindezek után a mérési tervben rögzíteni kellett a mérés konkrétumait is, úgy, mint az adatforrásokat és a mérés gyakoriságát. A mérési terv készítése közben az adatgyűjtési módszerről is döntenie kellett a csapatnak: az IttaSzezon! úgy döntött, hogy személyes interjúkat fog készíteni.
Kihívások
„Itt már jobban tudtuk mit akarunk.” A kihívás az volt, hogy az időközben megszerzett tudás és tapasztalat miatt úgy érezte az IttaSzezon! csapata hogy vissza kell térni újra a hatáslánchoz, sőt, mivel bizonyos szintű mérés már elkezdődött korábban a szervezetben, így arra is rá kellett nézni és átdolgozni, fejleszteni.
Az interjúzás nagyon sok időt és energiát igényel, és az IttaSzezon! is hamar szembesült az időhiány nehézségével.
Válaszok
Az IttaSzezon! öt fő kulcsterületet nevezett meg: Edukáció (érdeklődés felkeltése), Kiszámíthatóság (vállalkozási pályaív gazdáknak), Környezettudatosság (környezetkímélő gazdálkodás), Ügyfélkapcsolat (kommunikáció a vásárlókkal), Partnerség (gazdák közötti együttműködés. Ezekhez rendelték hozzá az indikátorokat, illetve azt, hogy az indikátorhoz milyen szakmai forrás kapcsolódik most/kapcsolódhat a jövőben.
A mérési terv elkészítését meghosszabbította, azonban a teljes folyamatot rövidítette az, hogy a kulcsterületek és az azokhoz kapcsolódó indikátorok megtervezésével párhuzamosan interjú kérdéseket is gyűjtöttek. Az interjúzást már korábban betervezett találkozókkal kötötték össze, így enyhítve az idő szorításán.
Eredmény, fő tanulságok
A személyes interjúk sok insight és pár fejlesztési ötletet hoztak magukkal, segítettek megérteni a termelői célcsoportot és ezáltal hozzájárultak a szervezet további fejlődéséhez.
„Elkészült a hatásmérési terv első verziója, mely egy jó kiindulási alap a szervezet további hatásméréséhez és amelyhez mindig visszanyúlhatunk és tovább fejleszthetünk, ahogyan a szervezet is egyre érettebb lesz.”
Infografika
A társadalmi hatást nem elég mérni, de ahhoz, hogy a szervezet hatásait lássa is a világ, meg kell találni a módot, hogy azt kommunikálni tudja mások felé. Erről szólt az Impact Academy utolsó két modulja: a programban résztvevők nemcsak bővítették elméleti tudásukat, de elkészítették saját infografikájukat is. Az infografikák alapját a hatáslánc, a mérési terv és a már meglévő mérési eredmények adták, a koncepció kidolgozásában kommunikációs és kreatív szakértő segítette az IttaSzezon!-t.
Kihívás
„Ahhoz, hogy az infografika valóban az elképzeléseinket tükrözze, meg kellett tanulnunk, hogy pontos instrukciókat kell adnunk a kreatív szakembernek és hogy a briefing mennyire fontos dolog.”
Válasz
„Megtanultunk pontosan briefelni és tanultunk minden félreútból.”
Eredmény, fő tanulságok
„Az infografika elkészítése során azt is megtanultuk, hogy időnként jobban el kell engednünk a saját elképzeléseinket.”
Az Impact Academy program végére elkészült az IttaSzezon! infografikája, mely kreatív, látványos formába öntve foglalja össze a szervezet fő küldetését és tevékenységét, az elsődleges érintett életútját és az IttaSzezon hatásláncát.
Cselekvési terv
Az esettanulmány részletesebb változata itt elérhető.
Jövő: Hogyan tovább?
Az IttaSzezon! terve a következő 12 hónapra
Az Impact Academy utolsó moduljára nemcsak az infografika, de a mérési terv végleges változata is elkészült. A program zárómodulján – ami egyúttal a hatásmérési terv gyakorlati megvalósításának kezdete is – az IttaSzezon! is elkészítette az Impact Academy program után következő 1 évre vonatkozó cselekvési tervét.
„Az Impact Academy program elképesztően sokat segített strukturálni a szervezet indulásakor. Kevésbé kapkodtunk, tudtuk merre mit és miért csináljunk. Az pedig egy külön kincs, hogy már a szervezet indulásakor megfertőztük az egész szervezetet ezzel a “mindset”-tel.”
Impact Academy
Ha Neked is fontos a hatásod megfelelő mérése és szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj róla, akkor írj Nekünk: ">
Az Impact Academy (IA) egy féléves program, amely interaktív képzésből, közösségi eseményekből és társadalmi hatásmérésre inspiráló multimédia platform létrehozásából áll.
A képzés során a résztvevők nem csak a hatásmérés elméletével, és stratégiai részével ismerkednek meg, hanem mentorálás és testreszabott eszközök segítségével támogatást kapnak a saját mérési
rendszerük kialakítására és gyakorlati bevezetésére.
Röviden a Felelős Gasztrohősről
A Felelős Gasztrohős Alapítvány küldetése a fenntartható és egészséges étkezés támogatása. Vallják, hogy környezetbarát gasztronómiai megoldásokkal zöldebbé és egészségesebbé tehetjük étkezéseinket, ezáltal jót teszünk magunkkal és környezetünkkel is.
Jelmondatuk, hogy mindenki lehet hős, és falatonként képesek vagyunk megváltoztatni a világot! Hosszútávú céljuk, hogy a társadalomban megjelenjen az igény a felelős táplálkozásra, a szolgáltatói szektorban pedig az a tudás, amellyel ezeknek az igényeknek meg tud felelni. Célja, hogy a termelők rövid időn belül nagy mennyiségű terméket tudjanak értékesíteni egy fuvarral, így idejük nagy részét a gazdaságaikban tudják tölteni; a vásárlók pedig gyorsan jussanak helyi, megbízható forrásból származó élelmiszerhez.
A Felelős Gasztrohős Alapítvány a fenntartható étkezés támogatása érdekében létrehozta a fenntartható vendéglátóhely, illetve kávézó minősítést, melyet azok a magyar éttermek és kávézók szerezhetnek meg, akik a Gasztrohősök által kidolgozott minősítési kritériumoknak megfelelnek. Emellett szemléletformáló eseményeket és kampányokat, játékokat és csapatépítő programokat szerveznek gyerekek (óvodások-iskolások) és felnőttek számára.
Miért jelentkeztetek az Impact Academy képzésére?
„Szerettük volna jobban megismerni és rendezni a saját folyamatainkat, mivel az utóbbi időben sok új dolgot kezdtünk el. Komplett mérési rendszert vártunk a program végére, melyet szakértőkkel készítünk el. Emellett, a többi szervezetre is nagyon kíváncsiak voltunk.”
A Felelős Gasztrohős Alapítvány & az Impact Academy képzés
A Felelős Gasztrohős csapata az Impact Academy elkötelezett résztvevőjévé vált a program kezdetétől fogva. Legalább három ember közvetlenül is bekapcsolódott a programba, ezzel biztosítva, hogy az alapítvány tagjai követni tudták és bevonódtak a hatásmérési rendszer kialakításának folyamatába. Az is egyértelművé vált számukra, hogy kell egy konkrét személy a szervezetből,
aki a program felelőse, hogy az ahhoz kapcsolódó információk, feladatok ne vesszenek el.
Már rögtön az első alkalommal fontos kapcsolódás alakult ki az Gasztrohősök és egy másik Impact Academy résztvevő, az IttaSzezon! között. Rögtön az első alkalommal közös ábrát is készítettek, melyben a fenntartható táplálkozás és a fenntartható kistermelői lét összefüggéseit keresték. A két szervezet képviselői hamar megérezték, hogy nagyon gyümölcsöző kapcsolódás van születőben – az Impact Academy alatt sokat dolgoztak együtt és kölcsönösen segítették egymást.
Hatáslánc
A program elején a hatásmérés alapjaival ismerkedtek meg a résztvevők: a hatásmérés definícióján, főbb szakmai háttéranyagain és változáselméleti modelleken túl (mint pl. a Változáslétra, Logikai modell, Theory of Change), olyan fontos kérdésekkel foglalkoztak, mint, hogy “Mi a motiváció a mérésre, mi a mérés fókusza?” “Mit nem akarnak mérni?” “Melyek a tevékenységek nem tervezettnegatív hatásai?”.
Az érintettek (stakeholderek) azonosítása szintén fontos feladat volt a program elején. A Felelős Gasztrohősök teljes stakeholder elemzésének elsődleges érintettje maga a lakosság, ezen belül hat nagyobb csoportot neveztek meg, úgy mint:
a vendéglátóipar;
a környezetvédelmi szervezetek;
az élelmiszeripari termékek közvetlen árusítói;
a család, barátok, kollégák;
a média;
és a szakértők.
A Gasztrohősök célcsoportjának életútjával is foglalkoztak a résztvevők: összegyűjtötték az elsődleges érintettek legfontosabb jellemzőit, jövőképét, a velük kapcsolatos kritikus pontokat.
A célcsoport feltérképezése után a Felelős Gasztrohősök is nekiláttak, hogy elkészítsék saját hatásláncukat. A hatásláncban, vagy más néven hatáslétrán vagy változáslétrán összegyűjtötték
azokat a hosszú, közép- és rövid távú változásokat, amelyek egy fenntarthatóan táplálkozó társadalom működéséhez szükségesek. A változáslétra tetején a fő cél áll: a fenntarthatóan táplálkozó társadalom, a létra alján pedig a fő célcsoporttagok: a fenntarthatóan táplálkozni akaró vásárlók. Mi kell ahhoz, hogy a fenntarthatóan táplálkozni akaró vásárlókból egy fenntarthatóan táplálkozó társadalom váljon? A Gasztrohősök változáslétrája ezt foglalja össze. A Hatáslétra azt is szemléletesen bemutatja, hogy a teljes változási folyamatban hol helyezkedik el a Felelős Gasztrohős Alapítvány és milyen úton járul hozzá a fő cél eléréséhez.
Kihívás:
„Nehéz volt leszálazni a szerteágazó folyamatokat, látni a nagy képet és benne a mi helyünket.”
Válasz:
Rengeteg közös gondolkodás, közös munka a csapattal és a mentorral együtt.
„Nagyon sokat segített, hogy sokat gondolkodtunk közösen, strukturáltuk, amink volt.”
Eredmény, fő tanulságok:
„A végére jól összeállt a lánc, nekünk sokat segített a folyamataink áttekintésében.”
Tanulság, hogy a komplexitás miatt nehéz a mélyére menni a dolgoknak, ezért erre sok időt kell szánni.
Mérési terv
A változáslétra elkészítése után a program fókuszába a hatásmérési terv került: az elméleti képzéssel egyidőben elkezdődött a mérési terv gyakorlati összeállítása is. A végleges mérési terv
a körülbelül négy hónapos fejlesztési folyamat eredményeképpen készült el.
A változáslétra elemei közül elsőként ki kellett választani, hogy melyek azok a kulcsterületek, ahol a Gasztrohősök hatást szeretnének elérni és amelyeket a hatásmérési tervben mindenképp szerepeltetni kell.
Fontos volt az is, hogy a kulcsterületeket a változáslétrában megfogalmazott változásokhoz kapcsolták (ezt jelzik a mérési tervben a zárójelbe írt számok). A következő lépés a kulcsterületetek konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-okra) bontása volt. Mindezek után a mérési tervben rögzítették a mérés konkrétumait is, úgy, mint az adatforrásokat (kitől, honnan származnak az adatok, primer és szekunder adatforrások) és a mérés gyakoriságát (heti, havi, negyedéves, éves) és ütemezését (mikor történik a mérés). A mérési tervhez kapcsolódó adatgyűjtési módszer minden szervezetnél eltérő, a Felelős Gasztrohős az indikátortól és a célcsoporttól függően több eszközt is használ a hatásmérése során: kérdőív, mélyinterjú, fókuszcsoport, sajtófigyelés.
Kihívás:
Az indikátorok (KPI-ok) pontos megfogalmazása.
Konkrét példa hiánya mérési eszközre.
„Szívesen láttunk volna már meglévő, témába vágó, civil kérdőívet vagy interjúvázlatot.”
Válasz:
A mentorral eltöltött órák, beszélgetések, valamint háttéranyagok olvasása, elsajátítása.
„Mivel nem találtunk korábbi, hasonló kérdőíveket, ezért kitaláltuk a magunk verzióját a mentorunk hathatós segítségével.”
Eredmény, fő tanulságok:
„A hatásmérési terv elkészült, mivel azonban a célunk az attitűdváltás, ezért továbbra is vannak még homályos területek. Bizonyos dolgokat nehezen tudok számszerűsített formában elképzelni.”
A hatásméréshez szükséges eszközök elkészítése időigényes munka.
„Sokkal több időt igényel az eszközök elkészítése, mint vártuk.”
Itt olvasható egy konkrét példa is, ez a kérdőív a Felelős Gasztrohős Gasztro Randi programján részt vett éttermeknek készült.
Infografika
A társadalmi hatást nem elég mérni, de ahhoz, hogy a szervezet hatásait lássa is a világ, meg kell találni a módot, hogy azt kommunikálni tudja mások felé. Erről szólt az Impact Academy
utolsó két modulja: a programban résztvevők nemcsak bővítették elméleti tudásukat, de elkészítették saját infografikájukat is. Az infografikák alapját a hatáslánc, a mérési terv és
a már meglévő mérési eredmények adták, a koncepció kidolgozásában kommunikációs és kreatív szakértők segítették a Felelős Gasztrohőst.
Kihívás:
Az alapítvány sok tevékenységet folytat, ezért kihívásként jelent meg, hogy a sok tevékenységet láthatóvá tegyék egyetlen oldalon.
Válasz:
Az alapítvány sokrétű tevékenységeinek megjelenítésére „elsőként más struktúrában, egy nagyon széles vagy nagyon hosszú grafikában gondolkodtunk.”
Eredmény, fő tanulságok:
Végül egy nem túl széles vagy hosszú infografikában sikerült összegezni a tevékenységeket.
„Tetszett az eredmény, illik is hozzánk, de még nem elég dögös.”
Cselekvési terv
Az esettanulmány részletesebb változata itt elérhető.
A Felelős Gasztrohős terve a következő 12 hónapra:
NYÁR (1-3 hónap):
Hatáslánc véglegesítése
Még kidolgozatlan mérési eszközök elkészítése
Mérési terv felállítása nyár végéig
ŐSZ (3-6 hónap):
Hatásmérés indítása (kérdőívek lekérdezése, interjúk, stb.) elsőként a diákoknál, majd a felnőtteknél
Rendezvényeken további adatok gyűjtése
TÉL (6-9 hónap):
A gyűjtött adatok, anyagok kiértékelés szociológus segítségével
TAVASZ (9-12 hónap)
SRS (Social Reporting Standard) elkészítése
Infografika készítése a mérési adatok felhasználásával
Az Impact Academy utolsó moduljára nemcsak az infografika, de a mérési terv végleges változata is elkészült. A program zárómodulján – ami egyúttal a hatásmérési terv gyakorlati megvalósításának kezdete is – a Felelős Gasztrohősök is elkészítették az Impact Academy program után következő 1 évre vonatkozó cselekvési tervét.
„Program végén a mi szervezetünknek hiányzott több konkrétum és néhány mentor kontakt óra, a speciális nehézségeink leküzdésére. Emellett nagyon hasznos képzés volt: elkészült a hatásláncunk, az infografikánk és a mérési tervünk, amelyek valóban a mi tevékenységeinket és céljainkat tükrözik…”
Ha Neked is fontos a hatásod megfelelő mérése és szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj róla, akkor írj Nekünk:
A teljes esettanulmány az alábbi gombra kattintva is elérhető:
