Lévai Gábor prezentációja a társadalmi hatásmérés alapjairól. Prezentációjában bemutatja, hogy milyen nemzetközi keretrendszerek léteznek, melyek segítik a hatásmérés bevezetését. Kitér a mérési módszerek választásának fontosságára, az érintetti életútra és a hatásmérési rendszer kialakításának kezdő lépéseire is.
Nézd meg a videót:
Lévai Gábor prezentációja a társadalmi hatásmérés alapjairól. Prezentációjában bemutatja, hogy milyen nemzetközi keretrendszerek léteznek, melyek segítik a hatásmérés bevezetését. Kitér a mérési módszerek választásának fontosságára, az érintetti életútra és a hatásmérési rendszer kialakításának kezdő lépéseire is.
Nézd meg a teljes prezentációt itt:
A fenntartható fejlődés paradigmájának elterjedésével együtt, a környezetileg és társadalmilag felelős gondolkodásmód folyamatosan a gazdasági élet részévé válik. Az üzleti szervezetek egyre inkább felismerik, hogy a szűken vett profitelvű működési rendszerek ma már nem állják meg a helyüket, ráadásul társadalmi legitimitásuk elvesztése miatt akár versenyképességi hátrányba is kerülhetnek. Az erősen támogatásfüggő non-profit szféra fenntarthatóságát pedig az üzleti irányba elmozdult szervezetek erősítik.
A for-profit és a nonprofit szféra egymás felé való fordulásának eredményeképpen, az ún. for-benefit szervezetek kerülnek előtérbe. Ilyen szervezetek a társadalmi vállalkozások is, melyek száma és szerepe az utóbbi évektől kezdve már Magyarországon is gyorsan nő. A vállalkozások ezen innovatív formájának megjelenése még nagyon ismeretlen fogalom a magyar népesség körében, számomra is csak az elmúlt egy-két évben vált ismertté. Szakdolgozatom témájául azért választottam a társadalmi vállalkozások témakörét, mert úgy gondolom, ezek a vállalkozások egyszerre járulhatnak hozzá a gazdasági élet működéséhez és a társadalmi problémák megoldásához. Amint többet megtudtam a témáról, egyre érdekesebbnek tűnt a vállalkozások e „formája”, mert úgy éreztem/érzem, hogy olyan dolgot valósít meg, amire valóban szükség van: a társadalmi vállalkozások számára nem a pénz- és profithajhászás, valamint a verseny az elsődleges prioritások, mely a jelenlegi gazdasági rendszert alapvetően jellemzik.
A társadalmilag fontos kérdések, problémák megoldása, hiánypótló szolgáltatások, termékek azok, melyek a társadalmi vállalkozók misszióját adják. A gazdasági értékteremtés pedig csak eszköze e misszió elérésének. Úgy gondolom, hogy ez az az irány, amely felé szükség lenne elmozdulnunk, ezért kezdtem el kutatni ebben a témában.
Kutatásaim során érdeklődni kezdtem az iránt, hogy miért is olyan fontosak ezek a vállalkozások és milyen módon lennének képesek kimutatni valódi értéküket, hatásukat. A társadalmi vállalkozások hatásainak bemutatása nehéz terület – nem csupán a pénzügyi eredményesség kimutatásáról van ugyanis szó, mint ahogyan azt az eddigi vállalkozói gyakorlat tette. Ugyanis a társadalmi vállalkozások (és ugyanígy a szociális gazdaság egyéb szervezetei) számára a pénzügyi eredményesség kérdése háttérbe szorul, illetve egyáltalán nem értelmezhető, a szervezetek valódi értékeléséhez a társadalmi és környezeti hatások mérésére is szükség van. Mindez a korábban megszokott hatásmérés gyakorlatának átalakulásához vezet, és új módszerek kialakítását igényli. Szakdolgozati kutatásom célja a hatásmérés ezen új útjának feltérképezése globálisan, de elsősorban Magyarországon, a társadalmi vállalkozásokra összpontosítva.
Olvasd el a teljes szakdolgozatot itt:
Az Impact Academy (IA) egy féléves program, amely interaktív képzésből, közösségi eseményekből és társadalmi hatásmérésre inspiráló multimédia platform létrehozásából áll. A képzés során a résztvevők nem csak a hatásmérés elméletével, és stratégiai részével ismerkednek meg, hanem mentorálás és testreszabott eszközök segítségével támogatást kapnak a saját mérési rendszerük kialakítására és gyakorlati bevezetésére.
Az IttaSzezon! csapata egy olyan innovatív, online platformot fejlesztett, aminek segítségével összehozzák az ős- és kistermelőket a városlakókkal, akiknek fontos, hogy egészségeset, frisset, eredetit, ízleteset és hazait egyenek és igyanak. Az IttaSzezon! célja, hogy a termelők rövid időn belül nagy mennyiségű terméket tudjanak értékesíteni egy fuvarral, így idejük nagy részét a gazdaságaikban tudják tölteni; a vásárlók pedig gyorsan jussanak helyi, megbízható forrásból származó élelmiszerhez.
Az IttaSzezon! két alapítója 2018-ban döntött úgy, hogy a fenntartható kistermelői életmóddal kapcsolatos álmukat az IttaSzezon! szervezet létrehozásában testesíti meg. Új szervezetről lévén szó, sok újdonságot és néha kihívást jelentett számukra az Impact Academy, de pont ezért döntöttek a program mellett – a fejlődés ugyanis kulcsfontosságú motiváció számukra. Már rögtön az első alkalommal fontos kapcsolódás alakult ki az IttaSzezon! és egy másik Impact Academy résztvevő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány között. A két szervezet képviselői hamar megérezték, hogy nagyon gyümölcsöző kapcsolódás van születőben – a képzés alatt sokat dolgoztak együtt, és folyamatosan, kölcsönösen segítették egymást. A hét modulból álló Impact Academy programnak alapvetően három fő része volt az első évfolyam számára: a szervezetek elsőként elkészítették a hatásláncukat, majd a mérési tervüket, végül pedig egy infografikát terveztek, aminek segítségével vizuálisan is bemutathatták szervezetük hatását.
„Azért döntöttünk úgy, hogy részt veszünk az Impact Academy-ben, mert a kockázati tőke világában a szervezet céljaival egyedül éreztük magunkat. Értékazonos közösséget, közeget kerestünk és nagyszerű alkalomnak tűnt átgondolni a friss szervezet teljes stratégiáját, prioritásait, üzleti céljait és irányait.”
„Fontosnak tartjuk a validálást, hogy már a szervezet indulásakor tudatosan foglalkozzunk azzal, hogy tevékenységünk valóban pozitív hatással legyen célcsoportjainkra, és hogy minden, amit teszünk, az a hosszú távú célt szolgálja, elkerülve ezzel a munkaerő és tevékenységek elaprózódását.”
Az IttaSzezon! & az Impact Academy képzésAz IttaSzezon! két alapítója 2018-ban döntött úgy, hogy a fenntartható kistermelői életmóddal kapcsolatos álmukat az IttaSzezon! szervezet létrehozásában testesíti meg. Új szervezetről lévén szó, sok újdonságot és néha kihívást jelentett számukra az Impact Academy, de pont ezért döntöttek a program mellett – a fejlődés ugyanis kulcsfontosságú motiváció számukra. Már rögtön az első alkalommal fontos kapcsolódás alakult ki az IttaSzezon! és egy másik Impact Academy résztvevő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány között. A két szervezet képviselői hamar megérezték, hogy nagyon gyümölcsöző kapcsolódás van születőben – a képzés alatt sokat dolgoztak együtt, és folyamatosan, kölcsönösen segítették egymást. A hét modulból álló Impact Academy programnak alapvetően három fő része volt az első évfolyam számára: a szervezetek elsőként elkészítették a hatásláncukat, majd a mérési tervüket, végül pedig egy infografikát terveztek, aminek segítségével vizuálisan is bemutathatták szervezetük hatását.
A program elején a hatásmérés alapjaival ismerkedtek meg a résztvevők: a hatásmérés definícióján, főbb szakmai háttéranyagain és változáselméleti modelleken túl (mint pl. Theory of Change), alapvető kérdéseket válaszoltak meg, a kérdéseket és válaszokat egy táblázatba tömörítették, mely fontos kiinduló alapja volt a munkájuknak. Ezután az érintettek (stakeholderek) azonosítása következett, fontos tudatosítani ugyanis, hogy kik azok az érintettek, akikkel kapcsolatban van a szervezet, akiket be akarnak vonni a hatásmérésbe. A kis- és közepes termelők, az élelmiszertudatos vásárlók, az irodaházban dolgozók és az irodaházak, valamint a családanyák kerültek be az elsődleges érintetti körbe. Az alábbi táblázatba a másodlagos stakeholderek is bekerültek, valamint azok az érintettek, akik majd a mérési eredményeket használni fogják. Ezek után az elsődleges érintettek életútjával foglalkoztak a résztvevők: összegyűjtötték az elsődleges érintettek legfontosabb jellemzőit, jövőképét, a velük kapcsolatos kritikus pontokat. A hatásméréshez vezető út megalapozása után az IttaSzezon!-osok is nekiláttak, hogy elkészítsék saját hatásláncukat: táblázatos formában összegyűjtötték hosszú távú (final goal), középtávú (outcome) és rövidtávú (output) céljaikat, ezekhez tevékenységeket (activities) és erőforrásokat (input) rendeltek. A célok minden szintjén bizonyítékokat, ennek hiányában feltételezéseket kerestek és a célok minden szintjén összegyűjtötték az ún. előfeltételeket is.
Mivel nagyon új szervezetről van szó, a szervezet még sosem foglalkozott korábban azzal, hogy céljait ilyen mélyen rendszerbe foglalja, így a hatáslánc elkészítése is kihívásokkal teli, új feladat volt számukra.
„A legnagyobb kihívás számunkra az volt, amikor megláttuk az üres excelt.”
„A legnagyobb segítséget az elején a mentor szakmai támogatása adta.” A mentor, tapasztalt szakember lévén, segített összegyűjteni a célokat és azokat megfelelő szintre (hosszú-, közép-, rövidtáv) sorolni.
A mentori segítséggel támogatott Impact Academy időszak alatt letisztázódtak azok az alapfogalmak, amik előtte csak nagyjából voltak tiszták a szervezet munkatársai számára. A hatásláncnak végül két változata is készült: elsőként egy egyszerűbb, de látványosabb, ábrákkal illusztrált verzió látott napvilágot, majd elkészült a végleges hatáslánc táblázatos formában is.
A hatáslánc elkészítése után a program fókuszába a hatásmérési terv került: az elméleti képzéssel egyidőben elkezdődött a mérési terv gyakorlati összeállítása is. A végleges mérési terv a körülbelül négy hónapos fejlesztési folyamat eredményeképpen készült el. Az Impact Academy első részében a résztvevőknek meg kellett nevezniük a fő célcsoportjaikat, majd ezekhez a célcsoportokhoz kapcsoltak fejlődési területeket. Ezek az ún. kulcsterületek, ahol a szervezet a hatást szeretné elérni a munkájával. A következő lépés a kulcsterületek konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-okra) bontása volt, majd az így elkészült indikátorokat a hatásláncban felállított, középtávú hatásaikhoz (outcome) kapcsolták. Mindezek után a mérési tervben rögzíteni kellett a mérés konkrétumait is, úgy, mint az adatforrásokat és a mérés gyakoriságát. A mérési terv készítése közben az adatgyűjtési módszerről is döntenie kellett a csapatnak: az IttaSzezon! úgy döntött, hogy személyes interjúkat fog készíteni.
A társadalmi hatást nem elég mérni, de ahhoz, hogy a szervezet hatásait lássa is a világ, meg kell találni a módot, hogy azt kommunikálni tudja mások felé. Erről szólt az Impact Academy utolsó két modulja: a programban résztvevők nemcsak bővítették elméleti tudásukat, de elkészítették saját infografikájukat is. Az infografikák alapját a hatáslánc, a mérési terv és a már meglévő mérési eredmények adták, a koncepció kidolgozásában kommunikációs és kreatív szakértő segítette az IttaSzezon!-t.
„Ahhoz, hogy az infografika valóban az elképzeléseinket tükrözze, meg kellett tanulnunk, hogy pontos instrukciókat kell adnunk a kreatív szakembernek és hogy a briefing mennyire fontos dolog.”
„Megtanultunk pontosan briefelni és tanultunk minden félreútból.”
Az esettanulmány részletesebb változata itt elérhető.
Az IttaSzezon! terve a következő 12 hónapra
Az Impact Academy utolsó moduljára nemcsak az infografika, de a mérési terv végleges változata is elkészült. A program zárómodulján – ami egyúttal a hatásmérési terv gyakorlati megvalósításának kezdete is – az IttaSzezon! is elkészítette az Impact Academy program után következő 1 évre vonatkozó cselekvési tervét.
„Az Impact Academy program elképesztően sokat segített strukturálni a szervezet indulásakor. Kevésbé kapkodtunk, tudtuk merre mit és miért csináljunk. Az pedig egy külön kincs, hogy már a szervezet indulásakor megfertőztük az egész szervezetet ezzel a “mindset”-tel.”
Ha Neked is fontos a hatásod megfelelő mérése és szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj róla, akkor írj Nekünk:
">
A teljes esettanulmányt az alábbi gombra kattintva is elérheted:
Az Impact Academy (IA) egy féléves program, amely interaktív képzésből, közösségi eseményekből és társadalmi hatásmérésre inspiráló multimédia platform létrehozásából áll.
A képzés során a résztvevők nem csak a hatásmérés elméletével, és stratégiai részével ismerkednek meg, hanem mentorálás és testreszabott eszközök segítségével támogatást kapnak a saját mérési
rendszerük kialakítására és gyakorlati bevezetésére.
A Felelős Gasztrohős Alapítvány küldetése a fenntartható és egészséges étkezés támogatása. Vallják, hogy környezetbarát gasztronómiai megoldásokkal zöldebbé és egészségesebbé tehetjük étkezéseinket, ezáltal jót teszünk magunkkal és környezetünkkel is.
Jelmondatuk, hogy mindenki lehet hős, és falatonként képesek vagyunk megváltoztatni a világot! Hosszútávú céljuk, hogy a társadalomban megjelenjen az igény a felelős táplálkozásra, a szolgáltatói szektorban pedig az a tudás, amellyel ezeknek az igényeknek meg tud felelni. Célja, hogy a termelők rövid időn belül nagy mennyiségű terméket tudjanak értékesíteni egy fuvarral, így idejük nagy részét a gazdaságaikban tudják tölteni; a vásárlók pedig gyorsan jussanak helyi, megbízható forrásból származó élelmiszerhez.
A Felelős Gasztrohős Alapítvány a fenntartható étkezés támogatása érdekében létrehozta a fenntartható vendéglátóhely, illetve kávézó minősítést, melyet azok a magyar éttermek és kávézók szerezhetnek meg, akik a Gasztrohősök által kidolgozott minősítési kritériumoknak megfelelnek. Emellett szemléletformáló eseményeket és kampányokat, játékokat és csapatépítő programokat szerveznek gyerekek (óvodások-iskolások) és felnőttek számára.
„Szerettük volna jobban megismerni és rendezni a saját folyamatainkat, mivel az utóbbi időben sok új dolgot kezdtünk el. Komplett mérési rendszert vártunk a program végére, melyet szakértőkkel készítünk el. Emellett, a többi szervezetre is nagyon kíváncsiak voltunk.”
A Felelős Gasztrohős csapata az Impact Academy elkötelezett résztvevőjévé vált a program kezdetétől fogva. Legalább három ember közvetlenül is bekapcsolódott a programba, ezzel biztosítva, hogy az alapítvány tagjai követni tudták és bevonódtak a hatásmérési rendszer kialakításának folyamatába. Az is egyértelművé vált számukra, hogy kell egy konkrét személy a szervezetből,
aki a program felelőse, hogy az ahhoz kapcsolódó információk, feladatok ne vesszenek el.
Már rögtön az első alkalommal fontos kapcsolódás alakult ki az Gasztrohősök és egy másik Impact Academy résztvevő, az IttaSzezon! között. Rögtön az első alkalommal közös ábrát is készítettek, melyben a fenntartható táplálkozás és a fenntartható kistermelői lét összefüggéseit keresték. A két szervezet képviselői hamar megérezték, hogy nagyon gyümölcsöző kapcsolódás van születőben – az Impact Academy alatt sokat dolgoztak együtt és kölcsönösen segítették egymást.
A program elején a hatásmérés alapjaival ismerkedtek meg a résztvevők: a hatásmérés definícióján, főbb szakmai háttéranyagain és változáselméleti modelleken túl (mint pl. a Változáslétra, Logikai modell, Theory of Change), olyan fontos kérdésekkel foglalkoztak, mint, hogy “Mi a motiváció a mérésre, mi a mérés fókusza?” “Mit nem akarnak mérni?” “Melyek a tevékenységek nem tervezettnegatív hatásai?”.
Az érintettek (stakeholderek) azonosítása szintén fontos feladat volt a program elején. A Felelős Gasztrohősök teljes stakeholder elemzésének elsődleges érintettje maga a lakosság, ezen belül hat nagyobb csoportot neveztek meg, úgy mint:
A Gasztrohősök célcsoportjának életútjával is foglalkoztak a résztvevők: összegyűjtötték az elsődleges érintettek legfontosabb jellemzőit, jövőképét, a velük kapcsolatos kritikus pontokat.
A célcsoport feltérképezése után a Felelős Gasztrohősök is nekiláttak, hogy elkészítsék saját hatásláncukat. A hatásláncban, vagy más néven hatáslétrán vagy változáslétrán összegyűjtötték
azokat a hosszú, közép- és rövid távú változásokat, amelyek egy fenntarthatóan táplálkozó társadalom működéséhez szükségesek. A változáslétra tetején a fő cél áll: a fenntarthatóan
táplálkozó társadalom, a létra alján pedig a fő célcsoporttagok: a fenntarthatóan táplálkozni akaró vásárlók. Mi kell ahhoz, hogy a fenntarthatóan táplálkozni akaró vásárlókból egy fenntarthatóan táplálkozó társadalom váljon? A Gasztrohősök változáslétrája ezt foglalja össze. A Hatáslétra azt is szemléletesen bemutatja, hogy a teljes változási folyamatban hol helyezkedik el a Felelős Gasztrohős Alapítvány és milyen úton járul hozzá a fő cél eléréséhez.
„Nehéz volt leszálazni a szerteágazó folyamatokat, látni a nagy képet és benne a mi helyünket.”
Rengeteg közös gondolkodás, közös munka a csapattal és a mentorral együtt.
„Nagyon sokat segített, hogy sokat gondolkodtunk közösen, strukturáltuk, amink volt.”
„A végére jól összeállt a lánc, nekünk sokat segített a folyamataink áttekintésében.”
Tanulság, hogy a komplexitás miatt nehéz a mélyére menni a dolgoknak, ezért erre sok időt kell szánni.
A változáslétra elkészítése után a program fókuszába a hatásmérési terv került: az elméleti képzéssel egyidőben elkezdődött a mérési terv gyakorlati összeállítása is. A végleges mérési terv
a körülbelül négy hónapos fejlesztési folyamat eredményeképpen készült el.
A változáslétra elemei közül elsőként ki kellett választani, hogy melyek azok a kulcsterületek, ahol a Gasztrohősök hatást szeretnének elérni és amelyeket a hatásmérési tervben mindenképp szerepeltetni kell.
Fontos volt az is, hogy a kulcsterületeket a változáslétrában megfogalmazott változásokhoz kapcsolták (ezt jelzik a mérési tervben a zárójelbe írt számok). A következő lépés a kulcsterületetek
konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-okra) bontása volt. Mindezek után a mérési tervben rögzítették a mérés konkrétumait is, úgy, mint az adatforrásokat (kitől, honnan származnak az adatok, primer és szekunder adatforrások) és a mérés gyakoriságát (heti, havi, negyedéves, éves) és ütemezését (mikor történik a mérés). A mérési tervhez kapcsolódó adatgyűjtési módszer minden szervezetnél eltérő, a Felelős Gasztrohős az indikátortól és a célcsoporttól függően több eszközt is használ a hatásmérése során: kérdőív, mélyinterjú, fókuszcsoport, sajtófigyelés.
Az indikátorok (KPI-ok) pontos megfogalmazása.
Konkrét példa hiánya mérési eszközre.
„Szívesen láttunk volna már meglévő, témába vágó, civil kérdőívet vagy interjúvázlatot.”
A mentorral eltöltött órák, beszélgetések, valamint háttéranyagok olvasása, elsajátítása.
„Mivel nem találtunk korábbi, hasonló kérdőíveket, ezért kitaláltuk a magunk verzióját a mentorunk hathatós segítségével.”
„A hatásmérési terv elkészült, mivel azonban a célunk az attitűdváltás, ezért továbbra is vannak még homályos területek. Bizonyos dolgokat nehezen tudok számszerűsített formában elképzelni.”
A hatásméréshez szükséges eszközök elkészítése időigényes munka.
„Sokkal több időt igényel az eszközök elkészítése, mint vártuk.”
Itt olvasható egy konkrét példa is, ez a kérdőív a Felelős Gasztrohős Gasztro Randi programján részt vett éttermeknek készült.
A társadalmi hatást nem elég mérni, de ahhoz, hogy a szervezet hatásait lássa is a világ, meg kell találni a módot, hogy azt kommunikálni tudja mások felé. Erről szólt az Impact Academy
utolsó két modulja: a programban résztvevők nemcsak bővítették elméleti tudásukat, de elkészítették saját infografikájukat is. Az infografikák alapját a hatáslánc, a mérési terv és
a már meglévő mérési eredmények adták, a koncepció kidolgozásában kommunikációs és kreatív szakértők segítették a Felelős Gasztrohőst.
Az alapítvány sok tevékenységet folytat, ezért kihívásként jelent meg, hogy a sok tevékenységet láthatóvá tegyék egyetlen oldalon.
Az alapítvány sokrétű tevékenységeinek megjelenítésére „elsőként más struktúrában, egy nagyon széles vagy nagyon hosszú grafikában gondolkodtunk.”
Végül egy nem túl széles vagy hosszú infografikában sikerült összegezni a tevékenységeket.
„Tetszett az eredmény, illik is hozzánk, de még nem elég dögös.”
Az esettanulmány részletesebb változata itt elérhető.
NYÁR (1-3 hónap):
ŐSZ (3-6 hónap):
TÉL (6-9 hónap):
TAVASZ (9-12 hónap)
Az Impact Academy utolsó moduljára nemcsak az infografika, de a mérési terv végleges változata is elkészült. A program zárómodulján – ami egyúttal a hatásmérési terv gyakorlati megvalósításának kezdete is – a Felelős Gasztrohősök is elkészítették az Impact Academy program után következő 1 évre vonatkozó cselekvési tervét.
„Program végén a mi szervezetünknek hiányzott több konkrétum és néhány mentor kontakt óra, a speciális nehézségeink leküzdésére. Emellett nagyon hasznos képzés volt: elkészült a hatásláncunk, az infografikánk és a mérési tervünk, amelyek valóban a mi tevékenységeinket és céljainkat tükrözik…”
Ha Neked is fontos a hatásod megfelelő mérése és szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj róla, akkor írj Nekünk:
A teljes esettanulmány az alábbi gombra kattintva is elérhető:
